Elfelejtett jelszó
Kérjük adja meg e-mail címét. Majd az e-mailben kapott linkre kattintva megadhatja új jelszavát.
Archívum
Címkék
2017. január 05.

A robotika néhány évtizeden belül a temetkezésben is megjelenik!

vlcsnap-2016-11-26-12h59m04s467.jpg

Az Orosz Temetkezési Szövetség elnöke, Sergey Boriszovics Yakushin exkluzív interjút adott abból az alkalomból, hogy Moszkvában, a világ egyik legnagyobb temetkezési kiállításán, a Necropolison személyesen fogadta az OTEI képviselőit. A hatalmas, ugyanakkor nagyon ellentmondásos temetkezési szektorról rendkívül érdekes tényeket árult el.

Yakushin úr, mutassa be a magyar érdeklődőknek Oroszország kegyeleti kultúráját, temetkezési helyzetét!

Ha főbb adatokra gondol, akkor ismertetek néhányat. Oroszországban például összesen 10.000 temetkezési vállalkozást és 24 krematóriumot tartunk nyilván.  De elöljáróban engedje meg nekem, hogy a magyar érdeklődőknek néhány gondolatot a történelmi gyökerekről is mondjak. Meggyőződésem, hogy könnyebben megérthetik az összefüggéseket a kívülállók, ha a XXI. századi jelenségeinket egy történelmi kontextusba helyezzük.

Azt sokan tudják Európában is, hogy a Szovjetunióban fennállása óta emberek millióit gyilkolták le, majd temették el őket brutális körülmények között, így például buldózerekkel tömegsírokba. A halál szinte minden családban jelen volt és az emberek hozzá szoktak, azt is mondhatnám, hogy a halál lassan jelentőségét vesztette. Mégis az utóbbi években azt tapasztalom, hogy egyre inkább kezdünk visszatérni történelmi gyökereinkhez, amely jóval közelebb állt anno az európai szokásokhoz is. Mondhatnám, hogy az a temetkezési kultúra, ami a cári Oroszországra volt jellemző, kezd divatos lenni. Ennek nyomait mai napig láthatjuk, ha ellátogatunk a moszkvai vagy a szentpétervári temetőkbe, ahol a sírhantokon azoknak a híres alkotóknak a szobraiban gyönyörködhetünk, akik Olaszországban, Franciaországban, Németországban, vagy Spanyolországban dolgoztak. Ennek nagyon egyszerű oka volt. A cári időkben szoros kapcsolat volt a leghíresebb szobrászokkal. Ők Oroszországban gyakran tettek eleget ilyen jellegű felkéréseknek és gyönyörű márvány és gránit szobrokat faragtak.

Természetesen a kegyeleti kultúrában akkor is, és most is nagyon nagy szerep jutott az egyháznak. Meglepő, de az orosz ortodox egyház 33 és fél százalékban a temetkezési szervezetek tulajdonosa. Ez jelentős arány, annak tükrében pedig meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunió alapjában véve ateista elvű társadalmat épített ki sok évtizeden keresztül.

Most pedig azt látom az Új-Oroszországban, hogy az állam támogatásával az egyház teljesen visszanyerte a hatalmát és ma ateistának lenni majdnem szégyen! Egyre több orosz lakos érzi azt, még ha nem is jár rendszeresen templomba, hogy a temetés egy olyan ismeretlenbe nyíló ajtó, amelyen keresztül belépve nem tudhatja mi vár rá a síron túl. Ezért megpróbálja magát bebiztosítani. Sokan azt gondolják, hogy a megkeresztelt emberek egy szebb és jobb világba léphetnek át egy egyházi temetésen keresztül. Ezért egyre többen kérnek ilyen temetést, mintsem világit, mert nem akarnak kockáztatni. Ugyanakkor az esetek még mindig jelentős részében - ahogy a Necropolis kiállítás is jól mutatja – a szolgáltatásokra nagyon is jellemző a csillogás, a pompa, a szőrmebundák, és például a hamvak kiküldése a kozmoszba. A világi temetések egy olyan komplex temetkezési szolgáltató központokban folynak, ahol egyszerre megtalálható a hamvasztó, a balzsamozó, a hűtőház, és még sok más funkciójú terem. Ezek a temetések szervezettek, gyakran luxus körülmények között történek.

Ha már szóba került a hamvak szórása a világűrbe, akkor mi a helyzet Oroszországban a hamvasztásos temetkezés területén?

Ahogy mondtam, Oroszországban 24 krematórium működik. Három ezek közül még a régi rezsim idején Moszkvában, Szentpétervárban és Yekaterinburgban épült.  Az összes többi már a Peresztrojka éveiben épült meg magánpénzből. A hamvasztások aránya 35 százalék és egyre növekszik. Minden városban, ahol működik krematórium, ott még magasabb az arány. Például Moszkvában 65%, Szentpétervárban 75% és Novosibirskben - ahonnan én származom - 35%. Vagyis megállapítható, hogy az arányok magasabbak, ahol van hamvasztó.

Képzelje, 2016-ban - legnagyobb meglepetésemre - az Orosz Ortodox Egyház is döntést hozott a hamvasztásos temetkezésről. Azt tudjuk, hogy először a protestánsok adoptálták a hamvasztást a XX. század húszas éveiben. Ezt követően a római katolikusok 1963-ban hagyták jóvá ezt a szertartást. Az Orosz Ortodox Egyház idáig ellenállt, és csak most született meg az állásfoglalásuk. Eszerint, bár a hamvasztás nem a megfelelő szertartás, de ha egy az életében megkeresztelkedett vallásos ember ilyen hamvasztásos temetést szeretne, akkor kirendelhetnek hozzá egy papot. Minden orosz krematóriumhoz ennek megfelelően eljuttatták az erre vonatkozó eljárási rendet, amely előírja, hogy csak a testtől való búcsúzást követően hamvaszthatják el az elhunytat.

Például Novosbirskben emiatt ugrásszerűen megnőtt az ilyen temetések száma. Miért? Mert lehetővé vált, hogy az ilyen típusú temetkezést is, az egyház ajánlásával, mint egy szolgáltatást ajánljuk. Mindig feltesszük a kérdést: Meg volt keresztelve az elhunyt? Ha igen, hívunk papot. Az emberek azt mondják: de nem imádkozott, és nem járt templomba. Erre mi azt feleljük - az Ortodox Egyház előírása szerint - hogyha meg volt keresztelve, akkor nagyon ajánlatos, hogy a vallásos temetést válassza. Az emberek pedig előszeretettel döntenek emellett, mert az egyházi szertartás sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a meghitt búcsúzásra.

Mi jellemző a temetkezési piacra? Itt Moszkvában, ezen a kiállításon például nagyon sok kínai céget láttunk.

Nézze az oroszok nagyon elkötelezettek az üzlet irányába, ezért mindig a legjobb ár/érték arányú helyekről akarnak importálni. Az alapanyagoknak 85%-a ugyanis külföldről származik. Ma úgy tűnik, hogy az Oroszországot sújtó szankciók miatt Kína előnybe került. A temetkezésben egyre több európai alapanyag lecserélésre került, mert Oroszország csak fémet és fát tud biztosítani. Ezért,most a koszorúk már kínai művirágokból készülnek, vagy a koporsó belsejét borító textilek is Kínából importáljuk.  

A temetések mennyire megfizethetőek egy átlag orosz család számára? Kapnak valamilyen állami támogatást?

Igen. Minden család 7.000 rubelt kap az államtól, hogy könnyebben kifizethesse a temetést. Azt tudni kell, hogy egy olcsóbb temetés ára vidéken jelenleg 10.000-15.000 rubel között mozog. Tehát az állam legalább a felét kifizeti. A nagyvárosokban, ahol az átlagfizetés is magasabb, ott a temetkezés költsége is magasabb, 30.000 rubel, vagyis kb. 500$. Ezt ma a középosztály, vagyis az átlagos bevételű ember meg tudja fizetni, vagyis elég besétálni a temetkezési vállalathoz, és átadnia a hitelkártyáját. Nem mindig volt ez így. Az első temetkezési kiállításon, 1993-ban egy temetés egy családtag 9 havi fizetésébe került. Ekkor az embereknek gyakran pénzügyi segítségért kellett folyamodniuk. A mai átlagos temetések viszont már kevesebbe kerülnek, mint egy családtag egyhavi átlagos fizetése, ami meghaladja a 39.000 rubelt. Vagyis ma Oroszországban minden család képes megszervezni egy átlagos temetést. Természetesen a gazdagok számára pedig a felső határ nem létezik.

Ha már a csillagos határt említette, milyen víziója van a temetkezés jövőjét illetően?

Érdekes kérdés. Néhány évtized múlva szerintem - bármilyen fájó is -, de a mi szakmánk nem fog létezni. A jövőben ugyanis nem lesz szükség a temetkezési vállalkozókra. Természetesen lesz egyfajta szolgáltatás, amit robotok és szakmunkások fognak elvégezni. A test pedig a halál bekövetkeztekor valamilyen nanotechnológiának köszönhetően, egy kis dobozban fog komposztálódni. Minden emberben chip lesz, amely - ha az ember biológiailag meghal - akkor jelet fog küldeni az erre illetékes szervezetnek. A robotok pedig jönnek és elviszik a testet. Egy órával később a halott már el is tűnik a föld színéről. Az is elképzelhető, hogy temetések lesznek a Holdon, a Vénuszon, vagy akárhol a világűrben. Véleményem szerint ez a jövő vár ránk, temetkezési szolgáltatókra.

Az interjút és a képanyagot Kerekes Sándor készítette.

Képgaléria:

Az interjú rövidített változatát eredeti nyelven, angol feliratozással megtekinthetik az érdeklődők

az OTEI you tube csatornáján: