Temetkezési szolgáltató képzés átalakulása
Hazánkban a felnőttképzésnek először 2001-ben hoztak létre törvényi erejű jogi szabályozást, amely 2013-ban került módosításra. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről a 2001. évi törvényhez képpest jóval strukturáltabb rendszerben, sokkalta szigorúbb szabályozást vezetett be. Ennek módosítására került sor 2019-ben, mely révén teljesen új alapokra helyeződött a felnőttképzés hazánkban.
A képzési programmal szemben támasztott tartalmi követelmények jelentősen egyszerűsödtek. A leginkább szembetűnő változás, hogy már nem szükséges meghatározni az elméleti és gyakorlati órák arányát, viszont újdonság, hogy a képzési módszereket és a munkaformákat meg kell jelölni. A szabályozásból kikerült a modulzáró vizsgákra vonatkozó leírás meghatározás.
A Kormány módosította (229/2019. (IX. 30.) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló korábbi rendeletet. (150/2012. (VII. A módosítás eredményeként az Országos Képzési Jegyzékben kizárólag az iskolarendszerben oktatható szakmák szerepelnek.
Az iskolarendszeren kívül oktatható képzési forma – tehát a temetkezési szolgáltató szakképesítés is – szakmai képzéssé alakult át, amelynek államilag elismert formája a szakképesítés. A rendelet szerint a képzést követően vizsgát akreditált vizsgaközpontban tehet a hallgató.
A temetkezési szolgáltató képzési program kidolgozására Puskás Béla és Prutkay János kapott felkérést.
A programkövetelmény alapján határoztuk meg megszerezhető szakképesítéssel ellátható munkaterületet és tevékenységet.
A szakmai képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti feltételek: érettségi végzettség.
A szakmai gyakorlat időtartama: 2 éves, igazoltan temetkezési szolgáltatásban eltöltött gyakorlat.
A képzés időtartalma: 200 - 250 óra.
Az oktatási enyag – egyelőre nem változott.
Írásbeli vizsga:
Számítógép által generál minimum 100 kérdésből véletlenszerűen kiválasztott 25 kérdést kap a hallgató, amelyben 30 % jogi ismeret, 30 % temetkezési szolgáltató, temető üzemeltető, 20 % kegyeleti kultúra és 20 % kegyeleti kommunikációs kérdés lesz.
Az írásbeli vizsga feladatlapja tartalmazhat feleletválasztós, felelet kiegészítős, feleletalkotós, párosítási, csoportosítási, sorba rendezési, fogalom-meghatározási feladatokat.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte. Az eredményt a számitógép az irásbeli feladat lezárását követően azonal megedja.
Projekt feladat (Szakmai dolgozat) elkészitése:
A vizsgára való jelentkezés feltétele egy legalább 15, legfeljebb 20 A/4 oldalas záródolgozat elkészítése. Szakmai dolgozatot az írásbeli vizsga előtt 30 nappal le kell adni. A dolgozatot a szóbeli vizsgán kell megvédeni. A vizsgázó – választása szerint – az előre megadott témakörök gyikéből készítheti el a záródolgozatát.
Szituációs helyzetgyakorlat:
A vizsgafeladat több, helyzetre adaptált, esetleírásból áll össze, melyekben eltérő magatartású ügyfelekkel megvalósuló kommunikációs helyzetek megvalósítása és megoldása a feladat, amelyből a vizsgázó egyet véletlenszerűen kiválaszt és a szituációt önállóan vagy segítő személlyel megvalósítja. A feladat megoldásához szükséges eszközöket, dokumentumokat számitógépen kell kiválasztani a hallgatónak.
A vizsgára egy nap kerül kijelölésre. Mindhárom feladat eredményes végrehajtását követően kap bizonyitványt a hallgató. Az írásbel kérdések és a szituációs helyzetgyakorlat feladatainak kidolgozásában részt vettek:
Palkovics Katalin, Puskás Béla, Tronka István, Antal Ferenc és Rönkös József.
A kidolgozás koordinálásában a Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály (Remeteszőlős) munkatársai Dr. Nagy Zoltán rendőrezredes a Vizsgaközpont vezetőjének irányitásával vettek részt.